Nem állítom, hogy amikor azon gondolkodtam, hogy kis hazánkban melyik városban kellene ellátogatnom, akkor Paks ugrott be először, de még másodszor sem. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor egyáltalán nem jutott eszembe, hogy kirándulást tervezzek oda.
Az élet azonban úgy hozta, hogy az én egyetlen testvérem egy ideje már ott él, így elérkezett az idő, hogy megnézzem, hova is költözött. Így történt, hogy felkerekedtem kis családommal, és Paks felé indultunk. Annyit tudtam, hogy Paks=atomerőmű. Gondoltam, három napot csak kibírok egy szürke iparvárosban, és nem izgultam különösebben, hogy megtelik a fényképezőgépem memóriakártyája. Végül is a húgomat megyek meglátogatni, az esztétikai élmény most annyira nem fontos.
Ehhez képest egy nagyon kedves városban jártam, és kellemes csalódás ért. Az alábbi képválogatással igyekeztem egy kis ízelítőt adni, hogy mi mindent láttam. Nekem ez a hangulat maradt meg, és igen tudom, ott van az atomerőmű, de ezek a csodás helyek is ott vannak, és ha arra jártok mindenképpen álljatok meg egy kicsit nézelődni. És ha egészen véletlenül az adott hónap harmadik vasárnapján is ott lennétek, akkor semmiképpen se hagyjátok ki Dunaföldváron a vásárt. Amit ott nem lehet kapni, az nincs is. Képeket ott nem is készítettem, mert annyira magával ragadott a vásári hangulat, hogy eszembe sem jutott. Néhány kincsre is szert tettem, régi szódásüvegek formájában, és annyit még elárulhatok, hogy az üveggyűjteményem Pakson is gyarapodott. 🙂
Itt készültek a képek: Kilátó, Csányi kert, Sárgödör tér, Cseresznyés, Vörösmalom horgásztó
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod!
Mielőtt legközelebb jössz Paksra, jelentkezz be az Erőmű látogatásra is (A Látogatóközpont nyitva tartási időben bárkinek látogatható, de előzetes bejelentkezés fontos a Primerköri látogatáshoz) és a túra után már nem is lesz olyan ijesztő az Erőmű sem! 😉